Asbóth Oszkár - A helikopter magyar zsenije
Amikor helikoptereket látunk az égen, ritkán gondolunk arra, hogy e technológiai csodák egyik kulcsfigurája egy magyar feltaláló, Asbóth Oszkár volt. Az 1920-as években végzett úttörő munkájával a modern légiközlekedés alapjait fektette le. Asbóth neve a magyar észjárás egyik legfényesebb példája: találékonyság, kitartás és kreativitás ötvöződött benne. Hogyan született meg a helikopter ötlete? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie? És hogyan vált munkássága nemzetközi hírűvé? Ismerjük meg közelebbről a helikopter magyar atyjaként ismert Asbóth Oszkár történetét!
Mindig is érdekelte a technológia
Asbóth Oszkár 1891. március 31-én született Pankotán, egy szorgalmas, értelmiségi családban. Gyermekkorában már mutatkozott kivételes műszaki érdeklődése, és hamar világossá vált, hogy nem mindennapi tehetséggel bír. Fiatal korában szenvedélyesen foglalkoztatta a repülés és a gépek működése.
A budapesti Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, ahol elsajátította azokat az ismereteket, amelyek később forradalmasították a repülést. Asbóth kezdetben merevszárnyú repülőgépek tervezésével foglalkozott, ám később figyelme a függőleges fel- és leszállás lehetősége felé fordult.
Asbóth Oszkár pályafutása és munkássága
Asbóth Oszkár pályafutása az 1910-es évek elején indult, amikor több nyugat-európai repülőtéren tanulmányozta az aviatikai fejlesztéseket. 1916-ig a Császári és Királyi Légierő fischamendi kísérleti telepén dolgozott gépészként, majd a budapesti Légcsavar Kísérleti Intézet vezetőjeként tevékenykedett. Az első világháború alatt részt vett a PKZ-1 és PKZ-2 kísérleti helikopterek építésében, ahol saját tervezésű és gyártású légcsavarokkal járult hozzá a projekthez.
1918-ban alapította az Első Légcsavar Művek Albertfalva (ELMA) nevű gyárát, amely fa légcsavarok sorozatgyártásával foglalkozott, főként hadiipari megrendelések kiszolgálására. A világháborút követően, amikor Magyarországon a hadiipari fejlesztéseket betiltották, Asbóth a civil repülés felé fordult. Az 1920-as évek közepétől kezdett helikopterkísérletekbe, és négy különböző A.H. jelű prototípust tervezett és épített, amelyekkel a függőleges felszállás technikai lehetőségeit kutatta.
Emellett kísérletezett más légcsavarhajtású eszközökkel is, mint például légcsavaros autók és uszályok, ám ezek a projektek nem hoztak sikert, sőt néhány esetben tragikus balesetekkel végződtek. A második világháború után Asbóth visszavonult az aktív fejlesztésektől, és haláláig az Újításokat Kivitelező Vállalat szakértőjeként dolgozott. 1956-ban megjelentette "Az első helikopter" című könyvét, amelyben összefoglalta munkásságát.
A helikopter prototípusa
Az első világháború után Asbóth Oszkár egyre intenzívebben foglalkozott a helikopter gondolatával. Munkáját számos kihívás nehezítette: az aerodinamikai ismeretek hiánya, az anyagi támogatás megszerzése, valamint a korszak technológiai korlátai. Ennek ellenére 1928-ban sikerült létrehoznia egy működő helikopterprototípust, amelyet a világ egyik első működőképes vertikális repülőgépének tekintenek.
Asbóth Oszkár által megalkotott helikopterprototípus 1928-ban emelkedett a levegőbe, és bár kezdetlegesnek számított a mai szemmel, mégis mérföldkövet jelentett a légi közlekedés történetében. A jármű két nagy rotorral rendelkezett, amelyek a stabilitás érdekében egymással ellentétes irányban forogtak, valamint egy belső égésű motor hajtotta meg őket. A szerkezet képes volt függőlegesen felemelkedni és rövid ideig a levegőben maradni, ami akkoriban óriási technikai újításnak számított. Bár a gép irányíthatósága korlátozott volt, Asbóth kísérletei bebizonyították, hogy a függőleges felszállás és leszállás nem csupán elmélet, hanem gyakorlatban is megvalósítható.
A prototípus nagy érdeklődést váltott ki mind Magyarországon, mind nemzetközileg. A sajtóban és a szakmai körökben is nagy figyelmet kapott, különösen azokban az országokban, ahol a légiközlekedés fejlesztése kiemelt prioritás volt. Noha munkásságának igazi elismerése csak évtizedekkel később, a modern helikopterek elterjedésével érkezett meg, Asbóth találmánya inspirációként szolgált olyan mérnökök számára, akik továbbfejlesztették a technológiát. Munkájának visszhangja nemcsak a repülés történetébe írt új fejezetet, hanem a magyar mérnöki tudás nemzetközi hírnevét is erősítette.
Helye a magyar feltalálók között
Asbóth munkássága jól illeszkedik a magyar tudomány és technológia nagyjai közé. Neve olyan legendák mellett szerepel a köztudatban, mint Jedlik Ányos, Irinyi János vagy Bánki Donát.
Kritikák és a munkásság újraértékelése
Az 1970-es évektől kezdve azonban egyre több kritika fogalmazódott meg Asbóth Oszkár munkásságával kapcsolatban. Bár korábban őt tartották az első működő helikopter feltalálójának, későbbi kutatások rávilágítottak arra, hogy szerkezetei csak korlátozottan voltak alkalmasak repülésre.
Az 1980-as években a Közlekedési Múzeum is pontosította Asbóth szerepét a repüléstörténetben: őt már nem a modern helikopter feltalálójaként, hanem csupán a helyből felszálló repülő eszköz megalkotásával kísérletező mérnökként mutatták be.
A kritikák szerint Asbóth gépei technikailag zsákutcának bizonyultak. Merev légcsavarjai nem tették lehetővé a stabil repülést, és nem tartalmazták azokat az innovációkat, amelyek a későbbi helikopterek alapját képezték, például a csuklós illesztésű, egymástól függetlenül mozgatható rotorlapátokat. A nemzetközi szakirodalomban Emile Berliner és Jerome-de Bothezat gépeit tartják az első működőképes helikoptereknek, amelyek már az 1920-as évek elején megelőzték Asbóth prototípusait.
Egyes források, például az Index 2016-os cikke, azt is kiemelik, hogy Asbóth gyakran elhallgatta a korábbi nemzetközi kísérletek eredményeit a magyar befektetők előtt, hogy saját találmányait népszerűsítse. A cikk szerint Asbóth gépeinek képeit a könyvében retusálták, hogy sikeresebbnek tűnjenek a valóságnál. Bár munkássága fontos része a magyar repüléstörténetnek, ma már egyértelműen megállapítható, hogy nem járult hozzá jelentős mértékben a modern helikopterek kialakulásához.
Emlékezete Magyarországon
Ennek ellenére Magyarországon Asbóth Oszkár nevét ma is tisztelettel emlegetik. Szobrai, emléktáblái és iskolák elnevezése őrzik emlékét.
Szívesen olvasnál még magyar legendákról? Akkor kattints IDE és nézz szét blogunkon!
Borítókép forrása: Wikipedia, Index
