A 20. század eleje: amikor a hírszerzés tintával és ceruzával vívta csatáit. A történelemkönyvek gyakran háborúkat, csatákat és politikai fordulatokat emelnek ki, de ritkábban beszélnek arról a láthatatlan frontról, ahol a döntések valódi iránya sokszor eldőlt: a kódok, rejtjelek és titkos üzenetek világáról.A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei 1910–1945 között olyan technikai és szellemi küzdelmet mutatnak […]
Blog
Egy magyar történet, amely meghódította a világot. Kevés regény mondható el magáról, hogy több mint száz évvel a megjelenése után is ugyanúgy szól a gyerekekhez, a felnőttekhez és az egész világhoz. A Pál utcai fiúk ilyen kivétel. Molnár Ferenc 1907-es műve egyszerű történetnek tűnik – gyerekek játszótere körüli „háború” –, mégis olyan mély emberi igazságokat […]
A Ganz-művek villamos forradalom hírnevét világszerte megalapozta: Budapesttől Buenos Airesig magyar mérnökök formálták át a 19–20. századi közlekedést.
A Dugovics Titusz legendája évszázadok óta él a magyar emlékezetben. De mennyi a valóság, és mennyi a mítosz ebből a hősies történetből?
A Zsolnay-gyár pécsi eozinmáza világhírűvé tette Magyarországot – ahol a kézművesség, tudomány és művészet egyesült a fényben.
Budapest 1896-ban indította el Európa első földalattiját. Magyar mérnökök, forradalmi technika, világraszóló siker – így született a kontinens első metrója.
Goldmark Péter Károly, magyar-amerikai mérnök: a színes televízió és az LP-lemez feltalálója, aki százmilliókat formált.
A Manhattan-terv magyar tudósai – Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede – örökre megváltoztatták a világot. Zsenialitás, erkölcsi dilemmák és örökség.
Egy magányos zseni, aki hitt a küldetésében: megfesteni a Nap útját és az emberi lélek fényét. Csontváry Kosztka Tivadar különc látásmódjával és színekben fürdő vásznaival örökre átírta a magyar festészet határait.

