Blog

A Zsolnay-gyár pécsi eozinmáza világhírűvé tette Magyarországot – ahol a kézművesség, tudomány és művészet egyesült a fényben.

Budapest 1896-ban indította el Európa első földalattiját. Magyar mérnökök, forradalmi technika, világraszóló siker – így született a kontinens első metrója.

Goldmark Péter Károly, magyar-amerikai mérnök: a színes televízió és az LP-lemez feltalálója, aki százmilliókat formált.

A Manhattan-terv magyar tudósai – Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede – örökre megváltoztatták a világot. Zsenialitás, erkölcsi dilemmák és örökség.

Egy magányos zseni, aki hitt a küldetésében: megfesteni a Nap útját és az emberi lélek fényét. Csontváry Kosztka Tivadar különc látásmódjával és színekben fürdő vásznaival örökre átírta a magyar festészet határait.

Bátor felfedező, tudós és úri kalandor: Gróf Teleki Sámuel volt az, aki első magyarként bejárta Kelet-Afrika ismeretlen vidékeit, és örökre nyomot hagyott a világtérképen. Utazásai nemcsak új földeket, hanem egy új korszakot is hoztak a magyar tudománynak.

18. századi kalandor, kutató és önálló államtervező: Benyovszky Móric több kontinensen hagyta nyomát, és életművével egyszerre szól a szabadságról, a találékonyságról és a kultúrák közötti párbeszédről.

18 évesen, 1896-ban Athénban Hajós Alfréd lett az első magyar aranyérmes – úszásban világhírre tett szert, majd építészként is maradandót alkotott. A sport- és építészettörténet páratlan alakja, akinek munkái és eredményei máig inspirálnak.

Az őszi magyar gasztronómia nemcsak ételekről szól: közösségekről, szokásokról, ünnepekről is.