
A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei 1910–1945 között – titkok, kódok és a láthatatlan front
A 20. század eleje: amikor a hírszerzés tintával és ceruzával vívta csatáit.
A történelemkönyvek gyakran háborúkat, csatákat és politikai fordulatokat emelnek ki, de ritkábban beszélnek arról a láthatatlan frontról, ahol a döntések valódi iránya sokszor eldőlt: a kódok, rejtjelek és titkos üzenetek világáról.
A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei 1910–1945 között olyan technikai és szellemi küzdelmet mutatnak be, amely a korszak biztonságpolitikájának egyik legfontosabb pillére volt.
Ekkoriban a rejtjelezés nem gépek kattogása volt, hanem matematikai érzék, nyelvérzék, türelem — és néha zsenialitás kérdése.
A Monarchia öröksége: az első modern magyar kódok
Az Osztrák–Magyar Monarchia hírszerzése a 20. század elején Európa egyik legjobban szervezett rendszere volt. A magyar fél saját kódkészletekkel dolgozott, főként diplomáciai és katonai kommunikációra.
Ezek a korai kódrendszerek még egyszerű helyettesítő kódok voltak, amelyeket gyakran úgynevezett „B-kódokként” emlegettek.
A B-kódok alapelve egyszerű volt:
egy-egy szóhoz, helyhez vagy parancshoz számokat vagy szimbólumokat rendeltek, és a kulcsot külön csatornán továbbították.
A rendszer biztonsága azon múlt, milyen gyorsan tudta az ellenség megszerezni a kulcsot — és ezen állt vagy bukott sok diplomáciai lépés.
A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei ekkor még gyerekcipőben jártak, de a gondolkodás már megvolt: amit el kell rejteni, azt nemcsak tintával, hanem módszerrel is el kell rejteni.

A képet mesterséges intelligencia generálta (Freepik AI)
Az első világháború: amikor a rejtjelezés tényleges fegyverré vált
A Nagy Háború hozta el a modern kódháború eszméjét. A frontvonal mögötti titkosított távíróüzenetek, katonai parancsok és diplomáciai jegyzékek mind rejtjelezetten utaztak.
A magyar hadvezetés ekkor fejlesztett ki több olyan rejtjelezési rendszert, amelyet kulcskönyvekkel működtettek:
- napi vagy heti váltású rejtjelkulcsokkal,
- több rétegű helyettesítéssel,
- és ún. „álkulcsos” módszerekkel, ahol hamis kulcsokat is szétküldtek.
A kódtörők és kódkészítők közti verseny olyan csendes, mégis döntő harcot hozott, amely gyakran nagyobb stratégiai jelentőséggel bírt, mint egy-egy ütközet kimenetele.
A két háború között: professzionalizálódó magyar rejtjelezés
A trianoni Magyarország számára létkérdéssé vált az információbiztonság.
A külügy és a honvédség titkosírási osztályai ekkor emelték magasabb szintre a rendszert:
- saját fejlesztésű, táblázatos kódkönyveket használtak,
- bonyolult permutációs rendszereket vezettek be,
- olyan matematikai alapelvekre építettek, amelyeket a külföldi hírszerzéseknek nehéz volt feltörni.
Ekkor jelentek meg az első gépi segítséggel működő eszközök is (bár nem teljes mechanikus rejtjelezők), amelyek a kódolást gyorsították.
A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei tehát ebben az időszakban váltak valóban modernné.

A képet mesterséges intelligencia generálta (Freepik AI)
A második világháború: A titkok csúcstechnológiája
A II. világháborúban Magyarország többféle rejtjelezési rendszert használt:
- diplomáciai kódkönyveket,
- katonai parancskódokat,
- valamint részben átvett, részben saját fejlesztésű „gépi jellegű” kódolási módszereket.
Fontos:
→ Magyarország nem az Enigma-gépet használta alapvető katonai kommunikációra,
→ viszont vásárolt Enigma-berendezéseket, amelyeket tesztelésre és együttműködésre használt.
→ A saját rendszerei inkább félig manuális, félig gépi eljárásokra épültek.
A korszakból fennmaradt iratok bizonyítják, hogy a magyar kódokat több ország próbálta feltörni, és sikerült is nekik — de Magyarország is visszafejtett ellenséges üzeneteket, főleg a balkáni térség kommunikációját.
A hírszerzés árnyékában tehát egy valódi, csendes front zajlott — amelynek nagy részéről ma is csak sejtéseink vannak.
Mi maradt fenn mindebből mára?
A modern kriptográfia világában könnyű elfelejteni, milyen lenyűgözően összetett volt az a munka, amelyet ceruzával, papírral és éles ésszel végeztek.
A magyar hírszerzés rejtjelezési rendszerei 1910–1945 között:
- megmutatták, hogy kis ország is képes hatékony hírszerzési technológiákat fejleszteni,
- bizonyítják, hogy a magyar matematikai, nyelvészeti és logikai gondolkodás világszínvonalú volt,
- és olyan kultúrtörténeti örökséget hagytak ránk, amelyet máig kutatnak levéltárakban és titkosított iratokban.
Ez a világ alig látható, mégis döntő szerepet játszott a 20. század történelmében — és pontosan ezért nevezhetjük legendásnak.
Források:
- Hadtörténeti Intézet és Múzeum: A magyar rejtjelezés története (tanulmányok, 1998–2010)
- MTA BTK: Kriptográfia-történeti elemzések
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: A magyar titkosírás fejlődése (oktatási anyagok)
- Rubicon: Kódok és kódfejtők a 20. században
- Magyar Nemzeti Levéltár – diplomáciai és katonai iratok (1910–1945)
A borítóképet mesterséges intelligencia generálta (Freepik AI)

