Benyovszky Móric – a „Magyar Odüsszeusz”
Benyói és urbanói nemes, Benyovszky Móric magyar főnemes, katona, világutazó és emlékíró. Apja Benyovszky Sámuel császári-királyi lovassági ezredes, anyja báró Révay Anna Róza. A források a születés körülményeit részben vitatják, de a legtöbb kutatás a 1741. 09. 20., Verbó adatot tekinti irányadónak.
Korai évek, per és száműzetés
A nemesi ifjak szokása szerint nagyon fiatalon katonai nevelést kapott; már 1756-ban harctéri tapasztalatot szerzett. A családi örökség körüli, évtizedekig húzódó perekben a Benyovszky–Révay–Pestvármegyey-rokonság vitája miatt ellenfelei Mária Teréziánál is panaszt tettek. Fegyveres fellépésének következményeként kiutasították a Habsburg Birodalomból, így Lengyelországba ment, ahol a konföderáció oldalán vett részt az oroszok elleni küzdelmekben. Sebesen és fogságba esve Kijev–Kazany útvonalon vitték, majd 1769–1770-ben Szibériába, Kamcsatkára száműzték.
Kép forrása: Canva
A kamcsatkai szökés és a Csendes-óceán
A kamcsatkai száműzetés évei alatt Benyovszky tekintélyt szerzett a többi fogoly között.
Földrajzi, néprajzi és természeti megfigyeléseket rögzített, és kapcsolatot épített a helyi hatóságokkal. 1771 tavaszán a száműzöttekkel együtt felkelést szervezett, elfoglalták a kikötőt és hajókat.
1771. május 12-én a Péter és Pál nevű hajóval elhagyták Kamcsatkát.
Útvonaluk: Bering-szigetek → Aleut-szigetek → Kuril-szigetek → Formosa (Tajvan) → Makaó. Innen továbbhajózva végül Európába jutott.
1772 nyarára már Párizsban volt, ahol jelentései, térképei és a szökés megszervezésében mutatott képességei nagy hatást tettek a francia udvarra.
Kép forrása: Canva
Madagaszkár – gyarmati vállalkozás és kormányzói ambíció
1773. április 22-én három hajóval indult Loriont kikötőjéből XV. Lajos megbízásából Madagaszkár felé. A helyiekkel együttműködésre építő gyarmatalapítást képzelt el, 1774-ben települést alapított Louisbourg néven.
Tevékenységét már a saját korában is viták övezték: a francia gyarmati hatóságok gyakran kifogásolták önálló döntéseit, miközben a helyi malgas közösségek körében egyre nagyobb bizalmat élvezett. A források egy része szerint 1776-ban a törzsi vezetők „királyukká” választották, ezt azonban a történetírás nem tekinti bizonyítottnak. Abban viszont nincs vita, hogy Benyovszky valós helyi befolyást szerzett, és ezt nem erőszakkal, hanem békítő tárgyalásokkal, élelmiszerosztással és a sebesültek ellátásával alapozta meg.
Sikerei híre Mária Teréziához is eljutott: 1778. április 3-án magyar grófi rangot kapott, és jogaiba visszahelyezték. Nagyszabású tervet kínált a monarchiának (fiumei tengeri bázis,külkereskedelem), majd Angliában és az Egyesült Államokban is támogatást keresett: Benjamin Franklin és George Washington is fogadta, amerikai kereskedők segítették újabb expedícióját.
1784 végén újra útnak indult. Madagaszkár északnyugati partvidékén 1785-ben kötött ki, és hívei támogatásával folytatta építkezéseit. 1786. május 23-án, Agoncy közelében összecsapásban esett el (a korabeli beszámolók szerint francia fegyver tüzében).
Kép forrása: Xwhos
Család, nyelvek, magánélet
1768. december 9-én feleségül vette Hönsch Anna Zsuzsannát. Gyermekeik közül név szerint ismert Rozália Zsuzsanna és Zsófia; egy Madagaszkáron született kisfiú korán meghalt, és amerikai tartózkodásuk idején egy kislány is született (szintén korán elhunyt). Benyovszky több nyelven beszélt és levelezett (szlovák, német, francia, latin, lengyel, orosz), magyarul száműzött honfitársaival tudott bizalmasan társalogni. Emlékiratait franciául írta, a korai kézirat angol kiadás nyomán vált Európa-szerte ismertté.
Emlékiratok és utóélet
Az Emlékiratok – melyeket Jókai Mór 1888–1891 között magyarul is közreadott – romantikus, de adatgazdag forrás; több részlete vitára késztette a történészeket (születési bejegyzés, kamcsatkai szereplők, „királyválasztás”). A kételyek ugyanakkor nem csökkentik földrajzi megfigyelései, hajózási tapasztalatai és szervezőtehetsége értékét. A 18. század kevés magyar szereplője gyakorolt ilyen széleskörű – európai, ázsiai és afrikai – hatást. A modern magyar emlékezetben Benyovszky egyszerre kalandor és államépítő, akinek életműve a szabadságvágy, a találékonyság és a kultúrák közti közvetítés példája.
Érdekelnek más magyar legendák is? Kattints IDE, és fedezd fel blogunkat!
Borítókép forrása: Wikipédia
