Hajós Alfréd — az első magyar olimpiai bajnok
Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold) 1878. február 1-jén született Budapesten, szegény zsidó családban. Apja, Guttmann Jakab zsákhordóként dolgozott, anyja, Löwy Rozália háztartásbeli volt. A családi háttér nem ígért sportsikereket vagy mérnöki karriert — Hajós Alfréd azonban kitartással és tehetséggel mindkét területen történelmet írt.
Az első magyar olimpiai bajnok
Mindössze 18 éves volt, amikor a Magyar Úszó Egyesület versenyzőjeként elindult az 1896-os athéni olimpián. A 13 °C-os tengerben rendezett nyílt vízi gyorsúszás két számát is megnyerte:
— 100 m gyorsúszás (1:22,2)
— 1200 m gyorsúszás (18:22,1)
Ettől kezdve a sportlapok „Magyar delfinnek” nevezték.
Több sportágban is jelen volt
Úszás mellett atletizált, tornázott és a BTC csapatában labdarúgóként is játszott 1898 és 1904 között, 1901–1902-ben bajnokcsapat tagjaként. 1897-től labdarúgó-játékvezetőként is tevékenykedett, a magyar NB I fennállásának első (1903. május 17., Postás SE–MTK 13–0) és utolsó korai mérkőzésén (1908. február 16., FTC–MAC 4–2) is ő fújta a sípot — mindkettő zárt kapuk mellett. 1906-ban a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, három mérkőzésen: 1 győzelem és 2 döntetlen született.
Tervezőmérnök lett – legendás épületeket tervezett
A Műegyetemen szerzett oklevelet, Alpár Ignác és Lechner Ödön mellett tanult, majd 1907-től saját irodát nyitott. Kezdetben szecessziós, később eklektikus, a két világháború között pedig korszerű, modern stílusban alkotott. Pályája során száznál is több épületet tervezett: iskolák, középületek, bankpaloták, szállodák, fürdők és számos sportlétesítmény köthető a nevéhez — köztük a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, amely ma már az ő nevét viseli.
Kép forrása: We Love Budapest, NSU
Munkásságát az is bizonyítja, hogy az 1924-es párizsi olimpián a művészeti versenyen stadiontervével ezüstérmet nyert.
Magánélet és háborús évek
1908. április 30-án feleségül vette Blockner Vilmát Budapesten. A Horthy-korszak zsidótörvényei alól eleinte olimpiai érdemei miatt mentesült, később azonban neki is bujkálnia kellett. Több zsidó származású sportolón próbált segíteni, többek között Halassy Olivér támogatásával, aki saját házában bújtatott üldözötteket. Hajós Alfréd a háború túlélése után még egy évtizedet élt, 1955. november 12-én Budapesten halt meg, tüdőbetegségben.
Sokoldalú örökség
Hajós nem egyetlen pályán alkotott maradandót:
— sportolóként a magyar olimpiai mozgalom elindítója volt,
— labdarúgásban játékosként, bíróként és kapitányként is szerepet vállalt,
— építészként több generáció városi tereiben hagyott nyomot,
— sportvezetőként a magyar sport intézményesülésének alakítója lett.
Életműve ma is páratlan példa arra, hogy egy ember több területen is képes történelmi jelentőségű teljesítményt nyújtani.
Érdekelnek más magyar legendák is? Kattints IDE, és fedezd fel blogunkat!
Borítókép forrása: Wikipédia
