Puskás Tivadar – A magyar zseni, aki összekapcsolta a világot
A telefon ma már mindennapjaink elengedhetetlen része, de kevesen tudják, hogy a modern távközlés egyik legfontosabb elemét, a telefonközpontot egy magyar találmány alapozta meg. Puskás Tivadar neve talán kevésbé ismert, mint Edisonné vagy Graham Bellé, de éppen olyan meghatározó szerepet játszott a kommunikáció fejlődésében. Egy igazi magyar zseni, akinek köszönhetjük, hogy ma már bárhonnan elérhetjük egymást telefonon.
Egy zseni születése
Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én születt Pesten, egy művelt, jómódú család gyermekeként. Már fiatalon kitűnt műszaki érdeklődésével, amit bátyjával, Puskás Ferenccel együtt kamatoztatott. Kémiai és fizikai tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta, majd vállalkozói szellemét külföldön kezdte el kibontakoztatni.
Miután Amerikába költözött, megismerkedett Thomas Edisonnal, akivel szoros munkakapcsolatot alakított ki. Edison laboratóriumában dolgozva közvetlen közelről tapasztalhatta meg a feltalás izgalmát, és részt vett több találmány fejlesztésében is.
A telefonközpont megszületése
Alexander Graham Bell 1876-ban mutatta be a telefont, de a készülék kezdetben csupán két ember közötti kommunikációra volt alkalmas. Puskás Tivadar felismerte, hogy a technológiának nagyobb jövője van: olyan rendszert kell kiépíteni, amely több telefont is összekapcsol.
1877-ben dolgozta ki az első telefonközpont koncepcióját, amely lehetővé tette, hogy egy város bármelyik előfizetője kapcsolatba léphessen másokkal. 1881-ben Párizsban megnyitotta Európa első telefonközpontját, amely hamarosan Budapesten is megvalósult.
Ezzel a találmánnyal Puskás Tivadar megteremtette a mai telefonhálózatok alapját, amely nélkül ma elképzelhetetlen lenne a globális kommunikáció.
Forrás: Pestbuda
A telefonos kisasszonyok – az első ügyfélszolgálatosok
A telefonközpontok működését kezdetben nem automatizálták, így a hívások összekapcsolásának feladata a telefonos kisasszonyokra hárult. Az első magyar telefonkezelő, Matkovics Júlia 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, és nemcsak a hívások irányításában jeleskedett, hanem a következő generációk betanításában is fontos szerepet játszott. A telefonos kisasszonyoknak nemcsak udvariasnak és türelmesnek kellett lenniük, hanem kiváló memóriával is kellett rendelkezniük, hiszen a kezdeti években számok helyett az előfizetők nevét, címét és akár foglalkozását is fejből kellett ismerniük.
A gyorsan növekvő előfizetői létszám miatt azonban egy idő után elkerülhetetlenné vált a telefonszámok bevezetése, amelyet végül 1901-ben vezettek be Budapesten. A telefonos kisasszonyok több mint egy évszázadon át dolgoztak a hívások összekapcsolásán, és bár az automatizált rendszerek fokozatosan átvették a helyüket, az utolsó magyar telefonkezelő kisasszony egészen 1997-ig szolgálatban maradt. (Forrás: Blikk)
A telefonhírmondó – a modern média előfutára
Puskás nem érte be a telefonközponttal, és tovább fejlesztette a kommunikáció lehetőségeit. 1893-ban bevezette a Telefonhírmondót, amely a világ első vezetékes hírközlő rendszere volt. Ez tulajdonképpen egy telefonos hírszolgáltatás volt, amely lehetővé tette, hogy az előfizetők naponta friss híreket hallgathassanak.
A Telefonhírmondó volt az első olyan eszköz, amely a mai rádió és televízió működési elvét előrevetítette. Egyik legnagyobb rajongója maga Edison volt, aki azt mondta, hogy "ez a rendszer több, mint egy találmány, ez egy jövőkép".
Forrás: pestbuda.hu, Dívány
Puskás Tivadar öröksége
Puskás Tivadar élete során fáradhatatlanul dolgozott a távközlés fejlesztésén, ám tragikusan fiatalon, 48 éves korában hunyt el 1893-ban. Munkája azonban örökre megváltoztatta a világot.
A telefonközpontja nélkül ma nem lennének mobilhálózatok, online konferenciák vagy telefonos ügyfélszolgálatok. A Telefonhírmondó pedig a modern média előfutára lett, amely megelőlegezte a rádió és a televízió szerepét a hírközlésben.
Puskás neve ma is a magyar találmányok egyik legfényesebb csillaga, egy zseniális elméjű feltaláló, akire büszkék lehetünk.
Érdekelnek más magyar feltalálók és legendás történetek? Kattints IDE, és fedezd fel blogunkat!
Cikk és borítókép forrás: PestBuda
