
A Festetics család – akik felvirágoztatták Keszthelyt
Egy család, amely egy egész város sorsát formálta
Ha ma valaki Keszthelyre látogat, szinte lehetetlen úgy végigsétálni a városon, hogy ne találkozzon a Festetics család örökségével. A pompás kastély, a parkok, az egykori gazdasági épületek és a kulturális emlékek mind arról mesélnek, hogy volt egy főnemesi család, amely nemcsak birtokolni akarta ezt a vidéket, hanem fejleszteni is.
A Festetics család története a 18. században fonódott össze igazán Keszthellyel. Bár a família eredete Horvátországig vezethető vissza, a Dunántúlon váltak az ország egyik legjelentősebb főúri családjává. Vagyonukat azonban nem csupán birtokok gyarapítására fordították. Felismerték, hogy egy település jövőjét nemcsak az épületek, hanem az oktatás, a kultúra és a tudomány is meghatározza.
Ennek köszönhetően Keszthely néhány évtized alatt a magyar művelődés egyik fontos központjává vált.
A kastély, amely ma is a város jelképe
Kevés magyar kastély ismert annyira, mint a keszthelyi Festetics-kastély. A barokk stílusban épült főúri rezidencia az évszázadok során folyamatosan bővült, mígnem Magyarország egyik legimpozánsabb kastélyegyüttesévé nőtte ki magát.
A kastély azonban jóval több volt egy fényűző otthonnál.
Falai között tudósok, művészek és politikusok fordultak meg, hangversenyeket rendeztek, könyveket gyűjtöttek, és olyan kulturális élet zajlott, amely messze túlnőtt Keszthely határain. A család híres könyvtára, a Helikon Könyvtár ma is a kastély egyik legértékesebb része. Polcain több tízezer kötet sorakozik, köztük számos ritka és különleges kiadvány, amelyek a magyar könyvkultúra felbecsülhetetlen értékű emlékei.
A kastély ma már múzeumként várja a látogatókat, de termeiben sétálva ma is könnyű elképzelni azt a pezsgő szellemi életet, amely egykor itt zajlott.
Ahol megszületett Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézménye
A Festetics család legnagyobb öröksége talán mégsem a kastély.
1797-ben gróf Festetics György megalapította a Georgikont, amelyet a történészek Európa első rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézményeként tartanak számon.
Ez forradalmi gondolat volt a maga korában. Míg Európa legtöbb országában a gazdálkodás elsősorban tapasztalati úton öröklődött, a Georgikonban már szervezett formában oktatták a korszerű mezőgazdasági ismereteket. A hallgatók nemcsak elméletet tanultak, hanem a gyakorlatban is elsajátították a modern gazdálkodás módszereit.
Festetics György felismerte, hogy egy ország fejlődéséhez nem elegendő a termőföld – tudásra is szükség van. Ez a szemlélet messze megelőzte korát.
A Helikoni Ünnepségek és a magyar kultúra szolgálata
A Festetics család nemcsak a gazdaságot, hanem a magyar kultúrát is támogatta.
1817-ben Festetics György életre hívta a Helikoni Ünnepségeket, ahol a kor legtehetségesebb diákjai, költői és tudósai mutathatták be munkáikat. Ezek az események a reformkor szellemi előfutárainak is tekinthetők, hiszen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nyelvű irodalom és tudomány egyre nagyobb megbecsülést kapjon.
Abban az időben, amikor a latin és a német nyelv még meghatározó szerepet játszott a közéletben, a magyar kultúra támogatása nemcsak nemes gesztus volt, hanem tudatos jövőépítés is.
Egy örökség, amely ma is él
Napjainkban a Festetics név szinte elválaszthatatlan Keszthelytől. A kastély Magyarország egyik legnépszerűbb műemléke, a Georgikon emléke tovább él a mezőgazdasági felsőoktatás történetében, a Helikoni Ünnepségek pedig ma is léteznek, őrizve azt a szellemiséget, amelyet több mint kétszáz éve indított útjára a család.
Kevés főnemesi família mondhatja el magáról, hogy nemcsak saját vagyonát gyarapította, hanem egy egész város fejlődését, a magyar oktatást és a nemzeti kultúrát is maradandóan formálta.
Legendás történetekből Magyarországon nincs hiány. A Festetics család története pedig méltán tartozik közéjük, hiszen örökségük ma is ott él Keszthely utcáin, kastélyának termeiben és minden olyan ember munkájában, aki hisz abban, hogy a tudás és a kultúra a legnagyobb értékek közé tartozik.

