A Ferihegyi repülőtér születése – hogyan épült fel Magyarország kapuja a világra?
Amikor Budapestnek új repülőtér kellett
Ma természetesnek vesszük, hogy ha Budapestről repülővel indulunk külföldre, az út a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kezdődik. A hely azonban, amelyet generációk egyszerűen csak Ferihegyként ismernek, egyáltalán nem magától értetődően vált Magyarország légi kapujává.
Az 1930-as évek végére a budaörsi repülőtér már nem kínált megfelelő lehetőséget a várható fejlődéshez, ezért 1938-ban napirendre került egy új budapesti légikikötő létrehozása. Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában jelölték ki a területet, az elképzelések szerint pedig a repülőtér egyszerre szolgált volna polgári, katonai és sportrepülési célokat. (BUD.hu)
A következő kérdés az volt, hogyan nézzen ki Magyarország új repülőtere. Az 1939-ben lezárult tervpályázat győztese ifj. Dávid Károly lett, aki nem egyszerű terminálépületet tervezett.
Az épületet felülről nézve egy repülőgépre emlékeztető formába rendezte.
Egy repülőgép a földön
Dávid Károly a magyar modern építészet egyik jelentős alakja volt, ferihegyi terve pedig egyszerre lett funkcionális épület és építészeti jelkép. A központi csarnok a repülőgép törzsét, az oldalirányban elnyúló részek pedig annak szárnyait idézték. (BUD.hu)
Az építkezés 1942-ben kezdődött, de nemcsak a terminált kellett létrehozni. A városközponttól mintegy 16 kilométerre fekvő repülőtér megfelelő közúti kapcsolatot is igényelt, ezért 1940 és 1943 között elkészült a gyorsforgalmi út. Ennek nyomvonala részben ma is a repülőtér megközelítését szolgálja. (BUD.hu)
Az aktív légiforgalom 1943-ban megindult, az eredeti tervek teljes megvalósítására azonban már nem maradt idő. Magyarország a második világháború kellős közepén járt, Ferihegy pedig stratégiai jelentőségű létesítménnyé vált.
A háború hamarosan majdnem mindent elpusztított abból, amit addig felépítettek.
A repülőtér, amelynek kétszer kellett megszületnie
A légitámadások során az elkészült épületek súlyosan megrongálódtak, az építkezés pedig teljesen leállt. A háború végére Ferihegy messze volt attól a modern nemzetközi repülőtértől, amelyet néhány évvel korábban megálmodtak.
1947-ben mégis megszületett a döntés az újjáépítéséről. A hároméves tervben 40 millió forintot különítettek el arra, hogy Ferihegy immár elsősorban a polgári légiközlekedés központjaként születhessen újjá. (BUD.hu)
A nagy nap végül 1950. május 7-én érkezett el. Ekkor nyitották meg hivatalosan az utazóközönség előtt Budapest új nemzetközi repülőterét. Az első évben még mindössze 49 955 utast szolgált ki – 2024-ben már 17,6 millióan fordultak meg ugyanitt. (BUD.hu)
A kezdetekkor a repülőteret az 1946-ban alapított Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., vagyis a MASZOVLET használta. Néhány év múlva azonban megjelent az a név, amely évtizedekre összeforrt Feriheggyel.
Megérkezik a Malév
1954. november 25-én megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat, a Malév. Ettől kezdve Ferihegy és a magyar nemzeti légitársaság története hosszú időre szorosan összekapcsolódott.
A korszak egyik fontos mérföldköve 1956 nyarán érkezett el, amikor elindult a Malév első menetrend szerinti nyugati járata Bécsbe. Egy évvel később a KLM lett az első nyugati légitársaság, amely saját járatot indított Budapestre. (BUD.hu)
Közben a repülőgépek is egyre nagyobbak lettek. Az eredetileg 2500 méteres betonpályát ezért meghosszabbították, és 1958 végére már 3010 méteres futópálya állt rendelkezésre. A forgalom gyorsan növekedett: míg a nyitás évében alig ötvenezer utas használta Ferihegyet, 1960-ban már több mint 359 ezren. (BUD.hu)
A repülés ekkor még egészen más élménynek számított, mint ma. A külföldi repülőút ritka és különleges esemény volt, Ferihegy pedig sok magyar számára szó szerint az a hely lett, ahol először nyílt ki a világ.
Honnan jött a Ferihegy név?
A név jóval régebbi magánál a repülőtérnél.
A Budapest Airport történeti összefoglalója szerint a történet a 18. századig vezethető vissza. Egy bajor sörfőző, Franz Mayer Magyarországra költözött, fia, Mayerffy Ferenc Xavér pedig később bérbe vette a Vecsés és Rákoshegy közötti dombos területet, ahol szőlőt telepített.
A helyiek a kedvelt bérlőről kezdték Ferihegynek, vagyis Ferenc hegyének nevezni a területet. Közel kétszáz évvel később ezen a vidéken kezdődött meg Budapest új repülőterének építése. (BUD.hu)
Így lett egy régi helynévből a magyar repülés egyik legismertebb szava.
Egymillió utas – aztán kellett még egy kifutópálya
Az 1960-as és 70-es években a légi közlekedés gyorsan fejlődött, Ferihegy pedig egyre nehezebben tudta kiszolgálni a növekvő forgalmat. 1974-ben az éves utasszám először elérte az egymilliót. (BUD.hu)
1977-ben megkezdődött egy új irányítótorony és a második, 3707 méter hosszú futópálya építése. A Malév számára új műszaki bázis is létesült, ahol a légitársaság repülőgépeinek karbantartását végezhették. (BUD.hu)
1980-ban már 1,78 millió utas fordult meg a repülőtéren. A harmincas évek végén megálmodott terminál egyre kevésbé volt elegendő, ezért elkerülhetetlenné vált egy új utasforgalmi épület létrehozása.
Megszületik a Ferihegy 2
Az új terminál alapkövét 1983 novemberében tették le. A 24 ezer négyzetméteres 2. Terminál 1985. november 1-jén kezdte meg működését, hat utashíddal, nagyobb előtérrel és a korszakhoz képest modern utaskiszolgálással. Kezdetben elsősorban a Malév használta, később többek között a Lufthansa, az Air France és a Swissair járatai is innen közlekedtek. (BUD.hu)
A régi épület ettől kezdve az 1. Terminál nevet viselte.
A forgalom azonban tovább nőtt. 1990-ben már 2,5 millió utast szolgált ki Ferihegy, 1998 decemberében pedig megnyílt a több mint 30 ezer négyzetméteres 2B Terminál is. (BUD.hu)
A repülőtér közben fokozatosan olyanná vált, amilyennek ma ismerjük: egyre nagyobb terminálok, több állóhely, újabb technológia és folyamatosan bővülő úti célok jelentek meg.
Ferihegyből Liszt Ferenc
2011-ben újabb fontos változás történt. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján az Országgyűlés döntése alapján a légikikötő felvette a világhírű magyar zeneszerző nevét, és Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett. (BUD.hu)
A Ferihegy név azonban nem tűnt el. A földrajzi elnevezés és a több évtizedes megszokás miatt ma is szinte minden magyar pontosan tudja, mire gondolunk, ha azt mondjuk: „megyünk Ferihegyre”.
Az eredeti terminálépület is fennmaradt. A Dávid Károly tervei alapján elkészült épület ma műemléki védelem alatt áll; 2005-ben teljes felújításon esett át, 2012-es bezárása óta pedig rendezvényhelyszínként is használják. (BUD.hu)
Egy repülőgép alakú épülettől Magyarország kapujáig
Amikor 1950 májusában megnyitották Ferihegyet, évente nagyjából ötvenezer utast szolgált ki. Hetvenöt évvel később, 2024-ben már 17,6 millió utas használta a repülőteret, története során pedig 2025 májusáig több mint 302 millió utas és 3,1 millió tonna áru fordult meg itt. (BUD.hu)
A számok mögött azonban ott van egy különleges magyar történet is. Egy harmincas évek végén megálmodott repülőtér, amelynek terminálját felülről repülőgép formájúra tervezték; egy építkezés, amelyet félbeszakított a világháború; majd egy újjáépített légikikötő, amely körül idővel felnőtt a magyar polgári repülés modern korszaka.
Azóta repülőgépek és légitársaságok jöttek-mentek, terminálok épültek, a Malév megszűnt, és még a repülőtér hivatalos neve is megváltozott. Egy név azonban több mint hetvenöt év után is makacsul megmaradt a magyar nyelvben.
Ferihegy. Magyarország kapuja a világra. Legendás.
Megjegyzés: A cikk borítóképe mesterséges intelligencia (MI) segítségével készült.
