
A magyar, akit tizenhétszer jelöltek Oscar-díjra
Rózsa Miklós lenyűgöző útja Budapestről Hollywood csillagai közé.
Hollywood nemcsak színészeket, rendezőket, hanem zeneszerzőket is képes halhatatlanná tenni – Rózsa Miklós pedig ennek az állításnak az élő bizonyítéka volt. Három Oscar-díj és tizenhét jelölés fűződik a nevéhez, olyan filmekhez írt zenét, mint a Ben-Hur, az Elbűvölve vagy a Quo Vadis. És hogy honnan indult? A pesti bérházak világából.
Zene már az anyatejjel
Rózsa Miklós 1907-ben született Budapesten, egy jómódú, művelt családban. Apja cipőgyártással foglalkozott, anyja zongoraművész volt – nem is csoda, hogy a klasszikus zene és a magyar népdalok már gyermekként elbűvölték. Első hegedűjét nagybátyjától, az Operaház zenekarának tagjától kapta, és alig múlt nyolc, amikor már saját szerzeményekkel lépett színpadra.
Kémiát tanult, zeneszerző lett
Fiatalon Lipcsébe került, ahol vegyészmérnöknek tanult – elsősorban azért, hogy megfeleljen szigorúbb édesapja elvárásainak. De a zene iránti szenvedélye erősebbnek bizonyult: jelentkezett a konzervatóriumba, zeneszerzést tanult, és egyre sikeresebb lett. Egyik legismertebb művét, a Magyar szerenádot még Dohnányi Ernő mutatta be Budapesten, nagy ováció mellett.
A filmzene világa
Párizsban ismerkedett meg a filmzene műfajával, ám az igazi lehetőség akkor jött, amikor Londonba költözött. Itt kérte fel egy rendező barátja, hogy komponáljon zenét a Páncél nélküli lovag című filmhez – a producer nem más volt, mint Korda Sándor. Ez a találkozás sorsfordító lett: Rózsa pályája elindult a mozgóképek világában.

Kép forrása: Sopronmédia, Kodály Kórus Debrecen
Amerikai álom, Oscar-díjakkal
A második világháború kitörése után az Egyesült Államokba emigrált, ahol karrierje új lendületet vett. Olyan legendás alkotások zenéje fűződik a nevéhez, mint:
- Lady Hamilton,
- A dzsungel könyve,
- Öt lépés Kairó felé,
- Sahara,
- Elbűvölve (Hitchcock),
- Ben-Hur (William Wyler),
- Quo Vadis.
Az Elbűvölve misztikus, zongoravezérelt filmzenéjéért már Oscar-díjat kapott, de a csúcs egyértelműen a Ben-Hur volt: ez a film nemcsak a zenei kategóriában, hanem összesen tizenegy díjjal lett minden idők egyik legsikeresebb Oscar-győztese.
Tizenhét jelölés, három győzelem
Hollywood történetében kevés zeneszerzőt jelöltek annyiszor, mint őt: összesen 17-szer volt esélye a szoborra. Három alkalommal díjazták is: az Elbűvölve, a Kettős élet és a Ben-Hur zenéje hozta el neki az Oscar-szobrot. Még egy eredeti dalért is jelölték, amelynek szövegét Paul Francis Webster írta, a dallamot pedig ő komponálta.
Méltóságteljes, magyar identitással teli élet
Rózsa Miklós soha nem tagadta meg gyökereit – nevét nem angolosította, és mindig büszkén vállalta magyar származását. Zeneszerzőként a '60-as és '70-es években is aktív maradt, utolsó munkája egy 1982-es hollywoodi vígjáték volt, Steve Martinnal a főszerepben (Halott férfi nem hord zakót).
Nyolcvanadik születésnapján II. Erzsébet királynő, II. János Pál pápa és Ronald Reagan is köszöntötte. 1995-ben hunyt el, 88 évesen.
Rózsa Miklós - a magyar fiú, aki a zenén keresztül hódította meg a világot – és akinek köszönhetően a filmtörténet legemlékezetesebb jelenetei alatt magyar dallamok csendülnek fel.
Forrás: Ujvári Viki, InStyle (2024)
Borítókép forrása: NFI

