
Ki is volt Pulitzer József?
Az amerikai újságírás és irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Pulitzer József Magyarországon látta meg a napvilágot, de az Egyesült Államokban vált világhírűvé. Életével és munkásságával páratlan utat járt be, az általa megalapított díj pedig a legrangosabb elismerés, amelyet újságíró kiérdemelhet.
A Pulitzer-díjról valószínűleg már mindenki hallott. De vajon mit jelent a „sárga újságírás” és miért nevezték sokan „elnökcsinálónak”? Ki is volt Pulitzer József és hogyan építette fel az Egyesült Államok egyik legnagyobb sajtóbirodalmát?

Származása
Pulitzer 1847. április 10-én született Makón, Magyarországon. Magyar zsidó gabonakereskedő családba született bele, hét testvére volt, de csak ketten élték meg a felnőttkort. A katonai pálya iránt vonzódott, ám egészségügyi problémái és rossz látása miatt elutasította a hadsereg. Ennek ellenére Pulitzer nem adta fel, és 17 évesen úgy döntött, szerencsét próbál Amerikában. Ide illegális bevándorlóként, vízum és útlevél nélkül érkezett.
Amerikai kezdetek
Az Újvilágban sikeresen átesett a katonai sorozáson, így még a polgárháborúban is részt vehetett. Katonai pályafutása azonban nem tartott sokáig. Különféle munkákat vállalt, hogy fenntartsa magát: volt hajófűtő, lovász, pincér és vasútépítő is.
Az irodalom és az újságírás azonban mindig is vonzotta, és hamarosan egy St. Louis-i német lapnál kezdett dolgozni. Itt találta meg igazi hivatását, és hamar kiderült, hogy több mint egy egyszerű újságíró. Rátermettségével és kitartásával messze kitűnt társai közül, így hamarosan saját újságot alapított („St. Louis Post-Dispatch”). A szórakoztató cikkek mellett a legnagyobb hangsúly az állam korrupciós ügyeinek a leleplezésére irányult: újságiírói senkit nem kíméltek, és mindenhol ott voltak, ha csalást szimatoltak. A lap rövid idő alatt igen sikeres lett, Pulitzer pedig St. Louis városának egyik legtekintélyesebb polgára lett.
New York-i sikerek
1883-ban New York felé vette az irányt és megvásárolta az akkor gyengélkedő „The New York World” nevű lapot, amelyet átnevezett és teljesen átformált: könnyed, mindenki számára érthető stílusban írt, cikkeit pedig jópofa illusztrációkkal, karikatúrákkal színesítette. Hamar nagy példányszámban fogyott a megújított „The World”, így a New York-i sajtópiac egyik legolvasottabb szereplője lett.
Pulitzer könnyed, színes stílust és rövid, tömör mondatokat várt el újságíróitól – ezt hívjuk Pulitzer formulának – míg ő maga indulatos és meghökkentő szavakkal pezsdítette fel a vezércikkeket.
És hogy miért hívták „elnökcsinálónak”? Mert személye és írásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1884-es elnökválasztáson az általa támogatott jelölt, Grover Cleveland nyerjen. A „The World” ugyanis naponta tudósított az elnökválasztásról, támogató cikkeket írt Cleveland-ről, és lejárató, korrupciós írásokat ellenfeléről, James G. Blaine-ről. Ezalatt a kampány alatt lettek rendkívül népszerűek a humoros vagy gúnyos karikatúrák, az újságírók elkezdtek a politikusok magánéletében turkálni (Blaine összes szennyesét kiteregették), és elindult az úgynevezett „oknyomozó újságírás” is (szintén Blaine korrupciós ügyeinek feltárására). Pulitzer végül célt ért politikai írásaival, Cleveland nyert.
Pulitzer sikerének mondható a Szabadság-szobor felállítása is, amelyet a franciák ajándékoztak az Egyesült Államoknak, de a talapzat felállításához gyűjtést kellett szervezni. Pulitzer erősen kampányolt a szobor mellett, a mozgalom élére állt. Meggyőző érvei és személyisége miatt az olvasók szinte egy emberként dobták össze a pénzt az Újvilág új jelképére.

A „sárga sajtó” megszületése
Ugyan Pulitzer lapja, a „The World” rendkívüli népszerűségnek örvendett, a háttérben kemény harc folyt az amerikai laptulajdonosok között. Valószínűleg erre ment rá az egészsége is. Egyik legnagyobb ellenfele William Randolph Hearst volt (a „The San Francisco Examiner” tulajdonosa). Hearst anyagi lehetőségei nem csak meghaladták Pulitzerét, hanem jóformán korlátlanok voltak. Így sorról sorra áthódította a legtehetségesebb újságírókat, karikaturistákat. Az amerikai sajtó következő éveit Pulitzer és Hearst nem túl etikus harca határozta meg: ekkor született meg a „sárga sajtó” kifejezés is. Röviden ez annyit jelentett, hogy mindkét lap szenzációhajhász cikkeket hozott le, sőt álhíreket is gyártott a nagyobb példányszám eladása érdekében. Ez a versengés sokak szerint hozzájárult az 1898-as spanyol–amerikai háború kirobbanásához is.

Élete vége és hagyatéka
A versengés megviselte, s az idő múlásával Pulitzer visszavonult a napi munkától, de továbbra is ellenőrizte lapjait. Élete végén látása teljesen elveszett, és nagyon zavarták a zajok, ezért végül egy hajón húzódott vissza, ahol 1911-ben elhunyt.
Joseph Pulitzer életében soha nem felejtette gyökereit, és büszkén vallotta magyar származását. Nevét az amerikai újságírás és irodalom egyik legnagyobb alakjaként tartják számon, az általa létrehozott Pulitzer-díj őrzi emlékét: az újságírói kiválóság egyik legjelentősebb elismerése lett. Ha szívesen olvasnál még a díjról, ITT megteheted.
Pulitzer – A legenda, akit nem feledünk
A Pulitzer-díj létrehozója mélyen tisztelte magyar származását és kulturális örökségét, és munkásságában is megmutatta ennek fontosságát. Hasonlóképpen mi is azon dolgozunk nap mint nap a Legendás boltnál, hogy megőrizzük és népszerűsítsük a magyar termékeket, kézműves munkákat. Ez a közös küldetés köt össze minket: az értékek és kulturális örökségek megőrzése és átadása a következő generációk számára, hogy ők is büszkén őrizzék meg magyarságukat és identitásukat.

